Magán kívül...?!?

Tudom, tudom.. elég ritkán írok. De mostanság annyi dolgom van, hogy amikor írhatnék már nincs lelkierőm.. de most azért megpróbálkozom : ).

Most el kezdhetném sorolni, hogy mi minden történt velem karácsony óta, de inkább nem teszem. Tulajdonképpen most nem program beszámolót akarok írni, hanem inkább azt osztanám meg a nagy közönséggel, hogy épp miféle érzések kavarognak bennem.

Egyszerűen nem tudom, hogy mihez kezdjek magammal. Bizonytalan vagyok és kétségbeesett. Annyi megvalósítandó tervem van, de nem vagyok biztos magamban, hogy sikerülhet akár egy is. Hisz mért higgyem azt, hogy sikerülhet, mikor azon vagyok, hogy itthon valamelyest - ha csekély szinten is - vissza álljon a családi béke és mégis minden oly hiába való. Másfél órákat alszok, azért, hogy mindent megcsináljak és ne legyen vita, erre mindig van valami más és amit megtettem az jelentéktelenné válik. De előhozhatom az iskolát is. Igyekszem szorgalmas lenni azokból a tantárgyakból, amikről úgy érzem, hogy a jövőm kialakításához szükségesek lehetnek és lemaradok a jó jegyről?!?

Kérdem én, megéri a sok belefektetett munka és a rengeteg áldozat álmaink eléréséhez? Minden bizonnyal igen. Most valószínűleg azért lehetek ilyen pesszimista, mivel kimerültem. Szívem szerint belázadnék és tojnék az egészre, na de azt azért mégsem tehetem. Ha ezt csinálnám, mégis milyen esélyeim lehetnének egy jobb jövő eléréséhez? Hát kifejezetten rosszak.

Rájöttem, hogy ha valamit elszeretnék érni, ha szeretnék valaki lenni, akkor, akármennyire is ki vagyok vagy elegem van az egészből, össze kell szorítanom a fogaim és haladni tovább a céljaim elérése felé..

Pozitívan kell hozzá állni mindenhez a világon és a kitartás az egyik legszükségesebb tulajdonság. Hisz hol lennénk már kitartás nélkül? A süllyesztőben..

Emellett szükségünk van biztos pontokra, ebben a rohadtul bizonytalan világban. Ahol megnyugodhatunk, feltöltődhetünk és újult erővel vághatunk bele a elkövetkezendő problémák megoldásaiba.

Nekem nincs sok efféle biztos pont az életemben, de azt ami van, azt annál inkább igyekszem megbecsülni. Több kevesebb sikerrel :$.

Így is a mai nap folyamán azt hittem, hogy kettőt majdnem elvesztettem.. de remélem, hogy ez nem fog megtörténni. ♥♥

Még vannak bizonyos érzéseim amit szívesen leírnék, de nem hinném, hogy jó ötlet lenne, azokat a világhálón megosztani mindenkivel. Aki kíváncsi kérdez és talán válaszolok, ha megtudom azokat fogalmazni.

Jól esett ki írnom magamból ezeket a dolgokat, valahogy megkönnyebbültem. Ráadásul még valamelyest erőt is adott a folytatáshoz : ).

-¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤--¤-

Amúgy elkezdtem ismételten kosár edzésekre járni, és nagyon élvezem. Úgy érzem, jó hatással van rám. Nem is csodálom : D.

Mostanság meg, volt egy olyan irodalom házi feladat, amiben verset kellett írnunk Berzsenyi Dániel Osztályrészem című versének a mintájára. Ami úgy nagy körvonalakban azt jelenti, hogy meg kellett fogalmaznunk, hogy mink volt, mink van és mit szeretnénk még. Én nem a valósághűségre törekedtem, inkább a rímekre és a tartalomra fektettem nagyobb hangsúlyt. Azt hozzá kell tennem, hogy irodalom előtti órán, angolon szállt meg az ihlet és szűk 20perc alatt hoztam össze : D. Lehet valamikor publikálom. Még meggondolom : ).

Ui.: " A jövő azoké, akik hisznek az álmaikban." ♥

Túl a karácsonyon..^^

Itt vagyok és írok, ugyanis már nem egy emberkétől megkaptam, hogy ritkán írok.. há-há : D Ezekszerint talán kicsit hiányolnak..^^ Épp Erusshra és Miyára várok, hogy végre elkészüljenek és találkozhassunk, így kihasználva az alkalmat végre írok *.*.

Hát én is azoknak a táborába tartozok, akik nem nagyon várták a karácsonyt. Egyszerűen hiába próbáltam ráveni magam, valahogy nem éreztem azt az igazi karácsonyi hangulatot.. mondjuk azt hiszem 23-án volt egy film, ami jó volt egy kis kedv csinálónak, de persze, hogy az én drágalátos nevelőapám azt is elrontotta. 24-én besértődött és puffogott, nagymamám se kívánt részt venni a karácsonyozáson, így tehát hárman maradtunk anyuval és a hugommal. Ez még nem lenne rossz, csak azért volt fura mert a létszám az állandó hatról háromra csökkent.. 25-ről nem ejtenék sok szót, mivel elég ingerszegényre sikeredett. 26-án Noncsi hívott reggel fürdeni, kb nem is emlékszem semmire, elvileg anyu beszélt vele : D. Ezúton is bocsi^^. felébredtem délbe és kezdhettem készülni bátyámék látogatására. Körübelül úgy éreztem magam, mint a vacsoracsatában x DD. De végülis igen kellemes délutánt töltöttünk együtt, végre megérkezett a karácsonyi hangulatom is : D. Ajándékok..:D Javarészt ruhát kaptam, bátyámtól meg a "sógornőmtől" is : D. Meg két ünnep között karácsonyra kapok egy convers-et is ♥. Barátoktól, Wobe meglepett egy Green Trash-es pólóval, ami igencsak tetszik^^. Miyától eg alternatív pénztárcát kaptam, amit még nem láttam, de biztos nagyon fog tetszeni : D. Erusshtól egy egy nagyon édes maci, amit szintén imádok^^. Vikitől csokit : P és Noncsitől egy gumifaszkulcstartót x DD És eldöntöttük, hogy az az én Májkülöm nemiszerve x DD Nah aznap anyámat az őrületbe kergettük hárman x D én élveztem : D ♥.

Napok, hetek, hullámvölgyek...

Hát elég rég nem írtam már...

Sok minden történt velem mostanában, de szerintem nem fog minden eszembe jutni : D

Ott voltam a Green Trash első koncertjén, amit meg kell hagyni, oltári volt : DD  Imádtam. Véleményem szerint az este legjobb dala a Hiányzol volt, de a többi is nagyot ütött és nem hiszem, hogy csak nálam ; ) Mást az estéről nem mondanék.

Hazaértem fél egy után, és mondanom sem kell, hogy ezekután milyen fogadtatás várt nevelőapám részéről.. -.-"  Ő ugyebár úgy tudta, hogy az osztállyal voltam az Urániában és nem pedig koncerten. Elkezdte, hogy ő felhívja az iskolát, a magyar tanárral is beszélni fog, hogy tényleg voltunk-e moziba, stb. Hát eléggé beijedtem, de nem mutattam ki és rendíthetetlenül állítottam, hogy márpedig én ott voltam. Mostanra úgy néz ki, hogy elhitte, de ettől függetlenül feltételes szabadlábon vagyok nála xD.  Nála ez azt takarja, hogy iskolába még mehetek felügyelet nélkül, de máshová nem. Jobban mondva sehova se. Mindegy, hiszen eddig is mindig úgy mentem mindenhová, hogy ő nem is tudott semmiről semmit. Eztán is így lesz : ).

Vasárnap jött a Mikuláás ^^.

Hát igen,jól kezdődött, ámdebár borzasztóan folytatódott.. Elég nagy balhé volt itthon, és akkor még szerényen fejeztem ki magam. Mindegy, nem áll szándékomban közsajnálat tárgya lenni, csak annyit, hogy azt hittem, hogy kész vége, én összeroppanok.. De aztán mégsem, mivel túltettem magam rajta..idéglenesen.

Ez a hét egész kellemes volt. Ismét jól éreztem magam bent, stb. Se késés, se elalvás : D büszke voltam magamra : D. Csütörtök este úgy döntöttünk Miyával, hogy nem megyünk be pénteken. Reggel találkoztunk, vettem bérletet, bkv büntetést akartam intézni [nem sikerült.. az hülye liba is felidegesített..fizessen 12.000-et az, akinek két anyja van.], stb. Hozzá kell fűzni, hogy délelött ráadásul iszonyat szerencsétlen voltam.. de azt had ne részletezzem, hogy ez miben nyílvánult meg : D. Ezekután beültünk coffee heaven-be Ferencieknél. Már a második kör kávéért mentem, mikor a csaj ott magyarázott valamit és én mondtam rá valamit, és egyből mondta, hogy szimpatikus vagyok, nincs-e kedvem itt dolgozni : DD Mondom dehogynem : DD Szóval majd életrajzot kell vinnem ^^. Amúgy jól esett egy nagy, hol nagyon nevetős, hol igencsak komoly és mély beszélgetés. Köszönöm Miya Ł. Rájöttünk egy-két érdekes dologra.. lehet nekem is segítségre lenne szükségem.. nem tudom, lehet. De egyenlőre még nem érzem fontosságát. Amíg meg kapom a pozitív visszajelzéseket és megerősítéseket szerény személyemmel kapcsolatban : D, addig meg pláne nem fogom érezni ^^. Kávézás után Wobebal találkoztunk Váciban, nézelődtünk és késöbb elindultunk Gödörbe, de mint kiderült, zártkörű esemény lesz, éppen ezért mi álhattunk tovább. Át mentünk Arénába, felmentünk a Guess-ba Krisztihez [Miya révén]. Kaptunk a promóciós vagy nem tudom milyen pezsgőből, meg beszélgettünk. Aranyos, én megkedveltem : ). Késöbb, Mónika show a McCafé-ban : DD. A nap egyik aranyköpése: " ha valamit megfogok, mindig feláll nekem." : D. Valamennyivel késöbb meg már indulhattam is haza. Amúgy mellékesen "megbeszéltük" Miyával, hogy most már rendesen bejárunk a suliba. Miután haza értem, elég fáradt voltam, szóval a nap egész hátra levő részében csak punnyadtam. Szombaton még mindig nem voltam az igazi.. de egésznap tanulást színleltem. Délután kiderült, hogy erusshsos,flashelős,beszélgetős,kocsikázós estém/éjszakám lesz, ami persze mint mindig, elég jóra sikeredett ^^. Csak Miya hiányoztt az örök hármaből ^^.

Most így visszaolvasva a mai szövegem, nem olyan szembetűnő, hogy milyen hullámvölgyeken megyek mostanában keresztül. Pedig elég érdekes.. Egyik percben életvidám és/vagy boldognak érzem magam, következő pillanatban meg már világfájdalmat érzek, de nem is, inkább úgy mondanám, hogy az életkedvem kb. mínuszban van. De hiába, nem tudom magamban hova tenni ezt a "jelenséget". Mondjuk ez csak olyankor fordul elő, mikor egyedül vagyok.. Mikor barátokkal, ismerősökkel töltöm az időm, akkor pont, hogy csakis életvidámnak érzem magam, stb. Valószínűleg csak pillanatnyi állapot, társaságban nem fordul elő, szóval nem kell aggódnom/ni.

Még így a végén, gratulálnék Wobenak : D. Péntek délelött még ott poénkodik, h úgyis ő nyeri a randit Zimány Lindával, stb. : D, és pár órával késöbb kiderül, hogy valóban ő nyert : D

Csodálkoztam volna, ha nem te nyered meg : D.

Meddig tart még?

Már nem tudom, hányadik napja annak, hogy csak úgy vagyok. Nincs perpillanat semmi ami úgy igazán kitudna zökkenteni ebből az egészből, minden olyan semleges. Csak azt érzékelem, hogy mennek a napok és mintha valamiféle külső szemlélődő lennék a saját életemnek.. Hiába mondom magamnak, Kriszta rázd fel magad, ébredezz! Minek? Úgy se történik semmi. Csak itthon ülök és kész. Wobe tudta igazán jól megfogalmazni h körülbelül mit érzek most éppen:

"Fú, elég sok minden történt velem az utóbbi időben, de alapjáraton az általános közérzetem leginkább üres. Nem érzek semmit, csak egy hatalmas mélyfekete hideg ürességet. Néha-néha egy-két dolog kizökkent, de mindíg visszazuhanok. Nem vagyok valami fényesen. A legrosszabb, hogy nagyjából tenni sem tudok ellene semmit…"

Hát igen.. Bár most lendített a kedvemen, hogy Wobe felhívott.. jó volt egy kicsit beszélgetni : ). A lényeg az, hogy nem szabad hagynunk, hogy fölénk kerekedjen a rosszkedv. Előre kell nézni és tenni azért, hogy mégis jól érezzük magunkat a bőrünkben minden baj ellenére ; ). Fő a pozitív életérzés :D.

Megyek is palacsintát sütni :D.

De jó lesz holnap..jönnek a riasztósok feltúrni a házat.. szupcsi : /. Mindegy inkább.

Hétfőre ki kéne valamit találni : ). Akinek van kedve találkozni szóljon : D.

[...]

Érdekes milyen hamar változhat a kedvünk.. Pár órával ezelőtt még teljes letargiába voltam, most meg egész normális mértéket mutat az én saját kedv mérőm :D.

Erusshal jót beszélgettünk és kávéztunk^^. Utána még összefutottam Noncsival, elmókáztunk..^^ Jól jött egy kis jókedv..

Ezt a bekezdést Miyának küldöm :D. Wobebal ti lesztek a legjobb konferanszék :D, ehhez nem fér kétség :D. A lámpaláz elhárítása képp meg becsiccsentesz egy kicsikét :D. Az élet során sokféle elvárással fogjuk szembetalálni magunkat. Nyílván lesznek kissebb és nagyobb kaliberűek.. Ilyenkor bízni kell magunkban és fő a pozitív hozzáállás ;)! Egy kis egészséges lámpaláz meg nem árthat :D.

Remélem elég bölcsnek tűntem :,D.

Holt pont ?!?

A mai nap is a rossz kedv jegyében telt el, ez van már szombat óta.. Igyekszem nem érzékeltetni a körülöttem lévőkkel, úgy néz ki, hogy egyenlőre egész jól csinálom. De az is lehet, hogy csak nem kérdeznek rá, de mindegy is.

Mért gyötör a rosszkedv? Én magam se tudom :). Megragadom az alkalmat, hogy elnézést kérjek tőled Miya szívem :). Mostanában legszívesebben mindenhova elrángatnálak magammal..bocsi :D. Állandóan mennék, csak ne legyek itt ÉrdCityben, az egyhangúságban. Aláírom, nem mindig könnyű velem :D. Mint az előző postban már írtam, ugye 3-féle iramban élem az életem.. Most épp ebben vagyok:" Van akkor a hétköznapi, ami olyan semleges..ilyenkor általában nem nagyon találom a helyem." Jól jönne most valami, aminek a segítségével ki lehetne lendíteni engem ebből az állpotból..^^ Elfog ez is múlni..majd változik remélem^^. Mindegy, így is már túl sok szót fecséreltem a dolog ennek a részére.

Mostanában valahogy a tanulás se úgy megy ahogy kéne.. pedig muszáj lesz belekapcsolnom, mert amit anyumtól kapni fogok..nah azt nem teszem majd zsebre :D. Nem szokott szigorú lenni, de hát tart tőle, hogy nehogy az legyen mint tavaly. És hát be kell ismernem, hogy igaza van.

Most távozok mert, találkozom Erusshal :D, és nem szabad elkésnem :D.

De még majd szándékomban áll megosztani a véleményem Dánielről, vagyis inkább a műsoráról és a benne szereplő nőkről, ha lehet őket még annak nevezni..^^

első bejegyzésem..